Herman - Névadónk

Herman Ottó

Herman Ottó

A Felvidéken, Breznóbányán született 1835-ben. Tizenkét esztendős, amikor orvos apját Diósgyőrbe helyezték, így Miskolcon folytatta tanulmányait. Aztán Korompárra kerül, itt már kiderül róla, hogy szinte mindent tud a madarakról. Tovább Bécsben tanul, de a család nehéz anyagi helyzete miatt dolgoznia kellett, miközben állandóan tanulmányozta a rovarok, bogarak, madarak, pókok életét. Ezeket rajzolta, elemezte, míg a kor egyik természettudósa, Karl Brunner fel nem figyelt rá. Az ő könyveit illusztrálta Herman Ottó, cserébe pedig Brunner tanította a jó eszű fiút.

Ezután katonai behívót kapott, és amiért a sorozáson nem jelent meg, 12 év hadiszolgálatra osztották be. 28 éves koráig katonáskodott még a császári seregek, cári hadak ellen, majd Kőszegen fotográfus céget alapított. Állatok preparálásával kezdett foglalkozni. Az egyik műkedvelő ornitológus földesúr felfigyelt rá, így 30 évesen Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum tudományos munkatársa lesz. 1871-ben otthagyja a Múzeumot, politikai újságírásba kezd, udvarol Jászai Marinak, majd 1873-ban ismét Bécs felé veszi útját. Itt megbízást kap a hazai pókfauna feltérképezésére és leírására. Három kötetből álló művével hírnevet szerzett magának. 1875-ben iparkiállítást szervez, szorgalmazza a hazai kendertermesztést, és a Magyar Nemzeti Múzeum állattárában tisztviselő. 1879-ben Szeged városának parlamenti képviselője, majd Miskolcnak, Törökszentmiklósnak.

Ismét a Nemzeti Múzeumnak dolgozik, és elkezdi feltérképezni az ősi foglalkozásokat - halászat, pákászat, pásztorkodás. 1885-ben hónapokig betegeskedik, ennek köszönhetően ismerkedik meg Borosnyai Kamillával, akit még ebben az évben feleségül is vesz. 1888-ban már útban van Norvégia felé a madarakat tanulmányozni. Hatalmas anyaggal tér haza. 1891-ben nemzetközi ornitológus kongresszust szervez, 1894-ben madártani szakfolyóiratot indít Aquilla címmel. 1896-ban a millenniumon nagy sikerű kiállítást rendez, ami 1900-ban Párizsba is kijut. 1891-ben őskori leletek kerültek a kezébe Hámoron, támogatás híján saját szakállára ásatásokat végez, majd őt igazolták a tudósok: ősember nyomait fedezte fel!

Élete utolsó éveiben sem pihent, folyamatosan jelentek meg művei. 1914-ben, 75 évesen elütötte egy lovas szekér, a sok fekvés miatt tüdőgyulladást kapott és meghalt. Nevét örökre beírta a halhatatlan magyar tudósok közé. Talán ő volt az utolsó magyar polihisztor, akinek művei kisebb könyvtárat töltenének meg. Olyan tudományágakban alkotott alapműveket, mint a hazai ősrégészet, a néprajz, a nyelvészet, a természettudomány, ornitológia, környezetvédelem, szőlőtermesztés, ipari kendertermesztés, tudományos ismeretterjesztés .

Comments powered by CComment